A lakoma
amire Zikundo gondolt önsanyargatásképpen, böjtje idején a páfrányok között
Van nékünk szeszünk vagy öt
Van serünk hűvös, magasrahabzó
Van fonott patkónk, aranyló
Mellé édes mézeskenyér
Asztalunkon mindenféle,
Víznek fickándozó népe
Gyermekeknek hűvös márc
És mellé édes mézeskenyér
Minden mi úszik, csúszik, mászik
És lakomás asztalra tehető
Most díszes tálakon lelhető
Mellé édes, jó mézeskenyér...
(Dal a Növekvő Városból, S. J. Robin fordítása)
…Végy három zsíros kappant, húsukat megtisztítván, rakd nemesveretű rézüstbe.
Egy fiatal kacsát ha szárazon megkopasztatottál, néhány napig hagyd fekve, majd mosd meg és sóval, és fűszerekkel dörzsöld be. Vedd a kutyakérget, vedd a zikmutgyökeret, vedd a fagyos mentát, a tépőfüvet és a kacsával párold. Sütésnél öntözd meg aranyló zsírral, levekkel. Szegélyezd a föld ritka gyümölcseivel, és asztalod díszítse sok fehérlő tikmony. A rákoknak ollójából kitépett falatokat óvatosan szopogasd, mert az a víznek ritka ajándéka. Asztalodat gazdaggá teszik a föld gyökerei, melyek díszítésül szolgálnak.
A gyökeret karikába vágd, sárgarépát és zöld, illatozó hagymát ne feledj, mi reccsen a fogad alatt, mikor ráharapsz. Fűszere légyen babérlevél, napsárga citrom, kakukkfű, az áldott só és darabka vizahólyag. A fák gyümölcseit is sorold étkeid díszei közé, a harmatos szilvát, a lágyhúsú füge se hiányozzon, és dúsfürtű szőlő kerítse be az aranyló húsokat. Omladozzon mellettük a sárgálló kecskesajt, hiszen azért tűröd el falánk mekegésüket sugárzó hajnalokon. Mélytüzű bort vegyíts, ékes kupában, hűvös elegye simítsa torkodat. Ne feledd a csöndes böffenést, amit a jó szakács mindig dicséretképpen hallgat…
Vess néhány jó falatot hűségesszemű, tarka kutyádnak, ki a lakomád során lábadnál hever. Szolgáid ezalatt gödölye húsával vígadjanak, de ne feledd, borukat jobban vizezd…A C6 szektor böjtre utaló töredékeiből átírta Kowalski-Segner.
Freskótöredék a Növekvő Városból
Szertartások
