Annemarie és Jeanette Courtambert
A tragikus sorsú Courtambert nővérek
Ott találjuk őket a Velizy erdőben, Rodin társaságában, amikor Isadora Duncan táncol az agg szobrásznak. Rajongói lesznek a művésznőnek, aki felismeri képességeiket, és bevonja őket társulatába. Két év közös szereplés után kiválnak az együttesből, és ezzel kezdetét veszi egy különös, ezoterikus csapongás Európa kulturális köreiben.
Tapsolnak nekik az elagott praeraffaeliták és a Monte Verità ínyenc sznobjai, jelen vannak Stefan George éjszakai szertartásain, majd Worpswede ligeteiben bűvölik Rilkét és barátait. E körökben régóta gyakori beszédtéma a Növekvő Város és a S. J. Robin által feltárt különös kultúra leletanyaga. A különc gondolat, hogy a letűnt város kultikus táncait a helyszínen – telepatikus hullámoknak engedve – rekonstruálják, hamar elragadja őket. Az utazás viszontagságai után az érkezés különössége is említésre méltó. A görögös kosztümökben érkező táncosokat a helyszínen táborozó Robin és Sajatovich először el akarja zavarni a félelmetes környékről, vissza a civilizáltabb kikötővárosba. A fátylak és a kecses táncosnők látványa azonban nem marad hatástalan. Csatlakoznak az ásatások feszített munkájához, ahol a legalantasabb tevékenységet is örömmel végzik. Néha esténként egy bágyadt fuvoladallamra különös táncokat lejtenek a frissen feltárt falak között.
1915. május 3-án Kherim bej martalócai váratlanul betörnek a táborba, és magukkal ragadják a két testvért. Bár a kutatók kétségbeesetten keresik őket, nyomuk vész, és többé már nem kerülnek elő.
Annemarie Courtambert tánca
Schwerttanz előadása közben.)
Fénykép Kerim Bej gyűjteményéből
Annemarie Courtambert a Monte Verità-n
Kerim Bej Aksaraz környéki otthonában
A vicenzai konferencia
A csoportkép Vicenzában készült,
A tudományos viták egyik kisugárzásának tekinthető azonban néhány, ma már dokumentumértékű fotográfia. Valószínű, hogy az előadásokat hallgató személyek némelyike a spiritiszta szeánszok ismert módszereivel próbált kapcsolatba kerülni a Növekvő Város egykori lakóival. Erre látszik utalni néhány részlet a fényképeken, valamint a szeánszok lefolyását ismertető, ellentmondásos tartalmú magánlevél is (a Courtambert nővérek levele Isadora Duncannak Athénbe).
Dokumentumfelvétel a szeánsz kezdetéről
Az 1. számú fotó hátoldalán az alábbi szöveg olvasható:
notaio il 3. ottobre 1913.
(Alatta elmosódott aláírások, melyek közül azonosítható volt)
A vicenzai szeánsz során materializálódott férfiportré
A szeánsz egyetlen fennmaradt eszköze a Növekvő Városból származó, a Lódémont ábrázoló faltöredék
Kutatók
